Lippai Andrea reagált egy hozzászólásban az őt ért kritikákra, de mivel nagyon hosszúra nyúlt és eléggé olvashatatlan volt ott a Flamencológia írás végén, idemásolom. Remélem, nem gond!
"Kedves fl.lap olvasók!
Eddig úgy gondoltam, nem érdemes reagálni az itt leírtakra, de most az egyszer kivételt teszek.
Először is a többeket szíven ütő írásomról ( a tánc mindenkié…) a honlapomon.
Én természetesen a táncművészetre gondoltam! Nekem egyértelmű volt, hiszen abból a világból jöttem a flamencóba.
Hibás maradt a megfogalmazás. Ebben igazatok van!
Ki fogom javítani!
Ami a kritikát illeti: mindenkinek joga van véleményt mondani, ez is igaz. Tegyétek meg!
Ami engem illet: én is mondhatnék kritikát rólatok, de nincs miről.
Az pedig, hogy én mit tettem le az asztalra eddigi táncos pályafutásom során, ez sem a ti kritikáitoktól függ.
Az, hogy ki milyen rosszindulatú, az meg az ő baja, magával kell majd elszámolnia.
Nem mondom, hogy nem esne jól inkább a pozitív megnyilvánulás, hiszen én is emberből vagyok, de ez nem befolyásolja a sikereimet.
Szerencsére sokkal több a pozitív kritika! Ezekből építkezem! Ezeket olyan emberektől kapom, akik számomra fontosak és szakmailag hitelesek.
Az Ő dicséreteikből merítek erőt továbbra is a munkámhoz! Nem hiszem, hogy egy Paco Fernandeznek, vagy egy Matilde Coralnak, vagy az eddigi mestereimnek bármiféle érdeke fűződne hozzá, hogy engem dicsérjenek és biztassanak, hogy, így tovább!
Rengeteg erőt ad még a közönség szeretete és a táncszakma elismerései! Minden előadásunkat rengetegen látták már és nemcsak a rokonok és az ismerősök. A Lorca előadásunkat is látta több professzionális táncegyüttes vezető, színész és irodalmár, rendező (Novák Ferenc-Tata, Novák Péter, Carlos Rodero, az Experidance táncosai, Táncműv.Fő.isk mesterei, .stb. és rengeteg pozitívumot mondtak. Ők biztos nem értenek hozzá!? Persze ettől még nem fogok elszállni, mert én nem hiszem azt magamról, amit ti magatokról. Én nagyon megdolgozom ezekért a sikerekért és nem egyedül, hanem azokkal a zenészekkel és táncosokkal, akik évek óta kitartanak mellettem és higgyétek el nem a pénzért teszik, hiszen ma a művészet a legkevésbé fontos dolog az anyagi támogatás tekintetében. Akkor meg miért teszik? Meg kéne kérdezni tőlük! Lehet, hogy szeretnek „díszletek” lenni? Azt tudom, hogy mindig lehetne javítani az előadásokon, és saját magamon is, és folytonosan próbálok is így tenni.
De büszke vagyok arra, hogy két gyerek mellett 43 évesen elértem azt, hogy egy másik táncműfajból áttérve egy komoly sérülésből talpra állva, ilyen szintre emelkedtem a flamencóban és létrehoztam egy egyedülálló együttest mellyel lassan 10 éve változó tagsággal ugyan, de kitartóan és eredményesen dolgozunk. Minden formációban szerettem a társaimmal együtt dolgozni, és ha váltásra került a sor, akkor az elsősorban nem miattam volt. Én soha nem adtam fel.
Büszke vagyok az összes tanítványomra is és változatlanul kitartok a nézetem mellett, hogy az embernek legyen önkritikája mielőtt színpadra megy, és nekik is azt tanítom , hogy első a technika, vagyis az a táncnyelvezet, amivel kifejezzük magunkat ebben a műfajban. Utána jöhet az egyéniség és az érzés, mert különben nevetséges toporzékolás és hadonászás lesz a tánc helyett, ha ez fordítva működik.
„Minden művészet alapja, hogy fölfele néz, és fölemel”. Még egy szakácsművészé is, aki a finom ízekben a tálalás esztétikai szépségében gondolkodik, és semmire sem becsüli a demokratikus moslékot.” (Szeretetkönyv 269.old) Én is így gondolkodom és nem a piszkosat szeretném megmutatni e műfajból, hanem ami felemeli. A flamenco is azért válhatott a világ számára is ismertté, mert, voltak olyan értékeket képviselő előadók, akik felemelték és művészi szintre hozták. Ez nem azt jelenti, hogy el kell felejteni a gyökereit, hanem, hogy nekem nem az a feladatom, hogy ezt a részét mutogassam, mert egész egyéniségemtől távol áll és hiteltelenné válik. Szerencsére a flamencóban az a csoda megadatik, hogy minden művész az egyéniségére formálhatja. Ettől lesz hiteles, nem a flamenco klisék majmolásaitól. Ezt sem én találtam ki, hanem a mestereim mondták nekem! Persze ettől még lehet, hogy valakinek ne tetsszen az én stílusom!
Lorcában két alkotótárssal dolgoztam, így az ő ötleteik is beépültek a darabba. Nagyon jó ötletnek tartottuk, hogy a versek elhangozzanak időnként lovári, vagy spanyol nyelven is, hiszen itt a hangulatok a fontosak, és azok az érzetek, amit a versek ritmusai, dallamai keltenek a nézőkben. Sokan megértették ezt! Az, hogy ki kit tart nevetségesnek megint magánügy.
Azt meg pozitív kritikának veszem tőletek, hogy a tanítványaimról milyen jókat írtok, hiszen ez azt bizonyítja, hogy ezek szerint nagyon eredményesen tanítom őket. Egy tanár legnagyobb öröme, ha a tanítványai jobbak lesznek nála! Köszönöm!
Végül pedig, had jegyezzem meg, hogy annak is örülök, hogy egyáltalán szóba kerülök ezen a lapon, hiszen még a honlapcímem se, és a nevem sincs rajta a magyar flamenco lap felsorolásában.
További jó kritikázást, véleménynyilvánítást!
Lippai Andrea"