Megint nyár, kőszínházak zárva, van viszont sok (egyre több) fesztivál és némelyiken még táncot is láthat, aki akar.
Kezdjük a Szigettel. A színházsátorban ismét sok, sokféle előadás. Sajnos idén flamenco nem lesz, ellenben láthatunk magyar néptáncot (Zalai Táncegyüttes), magyar kortárs táncot (Tünetegyüttes, TranzDanz) és sok küldföldi vendéget is.
Számomra a legérdekesebbnek a Danza Contemporanea de Cuba és a Stockholm 59° North (a svéd királyi balett szólistái) tűnik. Előbbi 1959-ben alakult (kis történelemóra: 1959. január 1.: a forradalom győzelme után Fidel Castro bevonul Havannába és Kuba elindul azon az úton, amely a vezér szerint a legjobb). Azért érdekes ez, mert hazánkban a szocialista fordulat után a kortárs tánc hivatalosan nem támogatott státuszba került, értsd megszűnt. Ezek szerint ott kontrollált keretek között folyhatott tovább a művelése. Nagyon kíváncsian várom, hová jutottak (az együttest jelenleg Miguel Iglesias vezeti).
A svéd csapat műsoráról pedig annyit lehet tudni, hogy kortárs skandináv koreográfusok műveit mutatják majd be. Akiket én egyáltalán nem ismerek. Tehát itt az idő, hogy majd most.
