HTML

Láttam

Tánc és környéke. Főleg balett és modern. Általában vélemény, ajánló csak ritkán.

Címkék

ajánló (20) balett (45) flamenco (21) kult (112) kultúra (115) megmondó (12) modern tánc (52) operaház (36) tánc (119) trafó (12) web (14) Címkefelhő

Keresés

Google

Friss topikok

2008.04.30. 08:37 Mme B

Könyv és tánc

Címkék: kult kultúra tánc noverre tánctörténet angelus iván hód adrienn táncvilágnap


    A tánc világnapjának alkalmából - mint korábban írtuk - a L'Harmattan kiadó új tánctörténeti sorozattal jelentkezett és kettőt be is mutatott e jeles napon az Írók Boltjában (Fuchs Lívia: Száz év tánc és Jean-Georges Noverre: Levelek). Lábán Rudolf Koreográfia című munkája végül most nem került kiadásra. Pontosabban nem most kerül kiadásra.

    A könyvbemutatóra érkezvén hamar magamba szívtam a gyülekező népek hatására megáporodott levegőt, egy ilyen alkalom nem sokban különbözik egy "közönséges" kiállítás megnyitótól. Az arra kiválasztott személy (itt Rényi András művészettörténész, esztéta) méltatja az alkotót, és az alkotottat. Ez alkalommal Fuchs Lívia is jelen volt és megszólalt.
    Sőt, szerintem maga Jean-Georges is köztünk lehetett, és szót kért, ugyanis egy lankadó másodpercben valami lezuhant (vagy lelökték?!) az egyik könyvespolcról, ami általános derültséget váltott ki. Lehet, hogy rajtam kívül más nem vette az üzenetet a múltból.
     Fuchs Lívia, aki egyben a sorozat "háziasszonya" is, egyébként arról beszélt, hogy hiánypótló alkotások láttak napvilágot és reméli, hogy lesz folytatás. Néhány gondolatban összegezte, hogyan és milyen forrásból dolgozik a tánctörténész illetve, hogy jelen pillanatban egyedül az NKA Táncművészeti Szakmai Kollégiuma lát fantáziát az efféle könyvek megjelenésében (és ad is rá pénzt).

    Az utolsó mondatok közben egyszercsak, a kirakatban már egy ideje mozgásban lévő táncosok  lehömpölyögtek a könyvespolcok közé, ki az Andrássy útra, ahol már el is indult a Budapest Tánciskola performansza (ötlet: Angelus Iván, koreográfia: Hód Adrienn). Fiatalok, egészen kicsi gyerekek is hajladoztak, ugrándoztak, összefolytak és robbantak szét, a Liszt Ferenc téren, a Jókai téren és a kettő között a zebrán táncoltak, mert táncolni jó. A szokatlan körülmények ellenére szépen felépített kis etűdöket hoztak létre, kis kerek koreográfiákat, végigkövethettük míg egyik térről a másik térre átkontaktoltak, vagy egy spicc-cipős balerina átszökdelt a zebrán az autók között.
    Ha céljuk a figyelemfelkeltés volt, akkor elérték, nagy tömeg gyűlt össze hirtelen és általános csodálkozás, sőt jókedv látszott az arcokon, valamiféle felszabadultság érzés, hogy ilyet is lehet. A tánc világnapjához méltó megmozdulás volt ez, és biztos vagyok benne, hogy az ott álldogálók között nem én voltam az egyetlen, aki szeretett volna maga is táncra perdülni.


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://lattam.blog.hu/api/trackback/id/tr50448152

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.