HTML

Láttam

Tánc és környéke. Főleg balett és modern. Általában vélemény, ajánló csak ritkán.

Címkék

ajánló (20) balett (45) flamenco (21) kult (112) kultúra (115) megmondó (12) modern tánc (52) operaház (36) tánc (119) trafó (12) web (14) Címkefelhő

Keresés

Google

Friss topikok

2008.04.29. 11:23 Gyagilev (törölt)

Táncvilágnap

Címkék: kult kultúra tánc megmondó

Ma, április 29-én van a tánc világnapja. Jean-Georges Noverre születésnapját választották ki annak idején erre a célra, hiszen megkerülhetetlen alakja a tánctörténetnek. Majd valamikor írunk róla.

Viszont ha már tánc világnapja van, ünnepelje mindenki méltó módon: táncoljon! Hiszen abból háború még nem lett (ha valaki tud ilyenról, javítson ki), politikamentes, az ember legösztönösebb önkifejezési formája (hiszen jóval előbb létezett, mint a beszéd, ennélfogva nem is fogadunk el olyan kifogást, hogy "én nem tudok", vagy "nem értek hozzá"), igazítható mindenféle kedvhez, hangulathoz, testmozgásnak sem utolsó (és sokkal élvezetesebb, mint egy bezárt szobában műbiciklin tekerni, vagy futószalagon gyalogolni sehová), olyan dolgokat mondhatunk el vele, amiket máshogy lehetetlen, ráadásul jól lehet vele csajozni/pasizni.

Tehát rajta!

(Ha valakinek bármi ellenvetése lenne a fent leírtakkal kapcsolatban, szóljon hozzá!)



2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://lattam.blog.hu/api/trackback/id/tr70446847

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fris 2008.04.29. 17:23:34

Számomra a tánc sokkal inkább művészet,a 2007-es év üzenetében Barta Dóra annyira jól megfogalmazta hogy ezt muszáj leírnom.

„Beszélek. Suttogok…, olykor sikoltok.
Némán. Némán beszélek igazán.
Mondom, mondom, mondom a magamét.
A másét. Másnak. Magamnak. Őszintén, nyíltan.

Soha nem éreztem azt, hogy verbális készletem alapos kiaknázása mellett is teljességet élnék meg a közlésben. Közlékenyebb vagyok máshogy. Miért is egyszerűbb így? Teszem fel a kérdést magamnak? Talán azért, mert egyszerre beszélhetem a világ összes nyelvét…? Hova tűntek a határok? Vagy azért mert egy tekintet, egy fejfordítás, egy gesztusa a kéznek, egy novellát mondhat el egy pillanat alatt? Hova tűnik akkor az idő?

Akkor nincs korlátolt tér, nincs megszabott idő?

Szabadság van akkor. Korlátlan művészi szabadság, amit a mozdulat születésénél érzek. Bárcsak ebben az éteri állapotban maradhatnánk mind… Mert akkor jön a nyelvtan, testünk nyelvtana. Táncos rendszerek, szabályok, melyeknek megfelelni vágyunk. Ilyenkor leszünk mások, másfélék, ezerarcúak. És ez jó… Mindenki úgy beszél, ahogy akar. Ahogy neki tetszik. És boldog az, aki megtapasztalhatja a mélyről fakadó őszinteséget, mely áttörni képes minden technikai korláton, felszabadítva a művészt, a táncművészt.
Ilyenkor azt sejtem, hogy az emberben van valami természetfölötti, valami végtelen.

Irányokba nyújtom a végtagjaim, és nincs vége sem a kezemnek, sem a lábamnak.

Továbbnyúlik valahova, nem tudom hova, de nagyon messze. Érzem. Útközben találkozom megannyi meghosszabbodott kézzel. Aztán a kozmikus találkozásoktól telítődök, kanyart veszek egy pillanatra, s ölelek. Hatalmasat. Nem tudom mekkorát. Nem tudom. Csak érzem.

Ezért táncolok.

Örülök, hogy van ilyen nap, amikor szavakba önthetjük létezésünket. Ma a tánc a legfontosabb, és nem csak nekünk táncművészeknek, hanem azoknak is, akiknek szól. A nézőknek.
Így lesz személyes élményből, közös gondolat.
Érezzük mindannyian…"

Akár táncművész vagy ,akár csak nézője ez a lényeg szerintem is.Nekem szerencsére mindkét oldal megadatott.

Gyagilev (törölt) · http://lattam.blog.hu 2008.04.29. 21:03:27

Köszönöm, hogy ezt beírtad ide. Nem hinném, hogy a két gondolat kizárná egymást. A hozzászólásodban a táncművészetről beszéltél (illetve beszélt Barta Dóra), én pedig bővebben értelmeztem, mindent próbáltam ebbe a napba sűríteni, ami tánc.

Hiszen a tánc nem csak annak okozhat örömet, aki táncművész, vagy aki néző. Lehet az hétköznapi is...