HTML

Láttam

Tánc és környéke. Főleg balett és modern. Általában vélemény, ajánló csak ritkán.

Címkék

ajánló (20) balett (45) flamenco (21) kult (112) kultúra (115) megmondó (12) modern tánc (52) operaház (36) tánc (119) trafó (12) web (14) Címkefelhő

Keresés

Google

Friss topikok

2008.04.18. 07:30 Gyagilev (törölt)

Hattyúk - a történet

Címkék: kult kultúra tánc balett ivanov operaház petipa csajkovszkij


Ha balettről esik szó és valaki, aki életében nem látott ilyet, nem akar kimaradni a beszélgetésből, rögtön a Hattyúk tavát rángatja elő, még ha nem is tudja, mi az. Tehát a nagyközönség számára a két fogalom nagyjából ugyanazt jelenti, algebra segítségével megfogalmazva balett = Hattyúk tava. (Természetesen az előbb feltételezett párbeszéd, ami a balettről szól, valamiféle ideálkép, álom, ebben az országban nem annyira divat erről beszélgetni sajnos.)

A darabot először 1877-ben mutatták be a moszkvai Bolsoj Színházban Julius Reisinger koreográfiájával. Csajkovszkij zseniális zenéje ellenére a darab nagyot bukott. 1879-ben Joseph Peter Hansen szintén megkoreografálta. Az ő verziója sikeresebb volt, de amiért nagyon fontos a mi szempontunkből ez a változat: a férfi főszerepet Békefi Alfréd táncolta.



1895-ben a Diótörő kapcsán már emlegetett Marius Petipa és Lev Ivanov újra színpadra állította Szentpéterváron a Mariinszkij színházban, ezzel megalkotva a világ egyik legsikeresebb balettjét. 1893-ban meghalt Csajkovszkij, ezért nem tudni, vajon hozzányúlt volna-e az eredeti zenéhez, mindenesetre testvére, Mogyeszt hozzájárulásával Riccardo Drigo megtette ezt. (Itt található egy részletes elemzés a két vátozat eltéréseiről.) A két koreográfus megosztozott a munkán. A Petipához közelebb álló, cselekményesebb első és  harmadik felvonásokat ő koreografálta, míg a második és negyedik felvonás fehér képeit Lev Ivanov. A pétervári bemutatón Odette és Odília szerepében Pierina Legnanit (balra a képen), Siegfried hercegében Pavel Gerdtet láthatta a közönség. Legnani ekkor hatalmas sztár, az első balerina, aki megcsinálta a nagy pas de deux végén a harminckét forgást.

Magyar vonatkozása a darabnak, hogy a már említett Békefi Alfréd, aki ekkor már régóta karaktertáncos szólista Pétervárott, rengeteget segít a koreográfusoknak a karaktertáncok megalkotásában. Nyilván neki köszönhető, hogy a harmadik felvonásban a mazurka és a nápolyi táncok mellett magyar táncot is találhatunk.

Szerencsére 1906-1907-ben a Sztyepanov-féle táncírással rögzítették ezt a verziót, ezért elég pontosan rekonstruálható a darab.

Az Operában látott előadásról részletesebben a következő bejegyzésben.


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://lattam.blog.hu/api/trackback/id/tr52428186

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.