Láttam

Remélem legalább egy ember felkapta a fejét a cím olvasásakor. Ugyanis a Mágnás Miska sok embernek nem az operettet, hanem a filmet jelenti elsősorban (nekem is). Márpedig egy filmnek hogy lehetne baletthagyatéka, ha ráadásul nem is táncfilm.

Sőt, nem is nagyon táncolnak benne. Hol akkor a hagyaték?


A mai magyar kultúrára és művészetfelfogásra teljesen jellemző módon a filmadatbázisokban nem nagyon találni Harangozó Gyula nevét. Igazság szerint nem is nagyon keresi senki. Ő volt az 1949-es, Keleti Márton féle Mágnás Miska koreográfusa. Mivel kis hazánkban a tánc nem nagyon tartozik a művészetek közé (legalábbis nem a "fontosabbak" közé) meg sem lepődöm. Általában szó sem esik róla, ha igen, sokan a "színház" gyűjtőcsoportba sorolják (mintha a színház gyűjtőcsoport lenne). Hogy milyen távol áll egymástól a két művészeti ág, Ballanchine örökérvényű mondása jelzi legjobban: "Inkább írjon futballedző tánckritikát, mint színházkritikus.".

Miért zavar engem, hogy nem látni Harangozó nevét sehol az interneten? És mi ez a baletthagyaték dolog? Harangozó Gyula az a koreográfus, aki létrehozta a klasszikus balett és a magyar néptánc ötvözéséből azt a sajátos magyar táncstílust, ami uralta a magyar táncéletet a szovjet felszabadító hadsereg nyomában érkező Vaganova metódus térnyeréséig. Utána is tovább élt az Operaházban, Pécsett és Szegeden is és sokáig befolyásolta a magyar táncművészet fejlődését.

Mi itt Mágnás Miska szerepe? Az, hogy a táncstílusokat írásban jellemezni jellegükből adódóan elég nehéz, sokkal könnyebb megmutatni őket. Kevés azonban az olyan filmfelvétel, amely a laikus érdeklődőknek is könnyedén, gyorsan, pontosan, élvezhetően megmutatja, miről van szó. No, itt jön a képbe a film: Pixi és Mixi gróf tánca Marcsával pont ilyen. Kár, hogy senki nem tudja róla. Persze nem arról van szó, hogy ennyiből állt Harangozó művészete, de aki ezt egyszer látta, az könnyedén fel fogja ismerni a koreográfus összetéveszthetetlenül egyedi stílusát például a Coppélia Coppélius mesterében, vagy a Térzene Mecénásában.

És akkor talán elkezd érdeklődni.

u.i.: az említett darabokat az érdeklődő egy ideje sajnos nem tudja megnézni, mert valamiért az Operaház levette a repertoárjáról, de majd egyszer.